Dora György – producer

Dora György A rendszerváltás éveiben a Nemzeti Színházban kezdő színész. 1993-ban Horváth Csaba rendezővel közösen megalapítja a New Bridge Zenemű- és Könyvkiadót, majd pár év múlva a televíziós műsorok gyártásával foglalkozó NBG Kft-t. 2003-ban az évek során köréje gyűlt alkotókkal új produkciós irodát alapít. Ennek az együttműködésnek első gyümölcse a Szőke kóla című nagyjátékfilm.

Filmjei

Interjú

– Az Európa Expressz után műfajt váltottál?

– Nem vagyok műfajfüggő, az persze más kérdés, hogy Magyarországon úgy adja az élet, hogy az ember olyan gyakran tud filmet csinálni, mint amennyire nekem sikerül. Kicsit csúsztattam, mert az agyamban azért mindig is benne volt, hogy jó lenne összehozni egy vígjátékot, de amikor a forgatókönyv kiválasztásra került, egyáltalán nem domináltak műfaji szempontok. Azt viszont el kell mondanom, hogy életemben nem olvastam ilyen jó első körös forgatókönyvet, mint amilyet Novák Csaba hozott. Kissé meg is lepődtem, mert semmilyen tapasztalata nem volt, de ha már szóba került az Európa Expressz is, azt azért elmondanám, hogy remélem nem csak elsőfilmesekkel fogok együtt dolgozni. Az Expresszt Horváth Csaba rendezte, a Szőke kólát pedig Barnóczky Ákos, az más kérdés, hogy vele már több, mint tíz évre nyúlik vissza az együttműködésünk. A két filmben a párhuzam az, hogy igényes szórakoztatásra törekszem, könnyen dekódolható üzenetekkel.

– Mennyire fér bele a művészet a közönségfilmbe?

– Ha jó egy közönségfilm, akkor annak több jelentés- és tartalmi szintje van. Szándékaink szerint a Szőke kóla egy ilyen film, de hát erről nyilván majd a nézők döntenek.

– Biztos beleszóltál a szereplők kiválasztásába is. Majka a te ötleted volt?

– Kicsit olyan volt, mint egy kamasszerelem.

– Mármint Majka?

– (nevetés) Nem, hanem ahogy Ákossal meggyóntuk egymásnak, hogy kire is gondoltunk. Sokáig kerülgettük, mint macska a forró kását, hogy belemenjünk ebbe a témába. Az történt, hogy a figura típusáról beszélgettünk, hogy hány éves, stb. Félve, tényleg a gyónás szintjén merte csak megmondani, hogy neki lenne egy ötlete. Olyasvalakire gondolt, aki az elektronikus médiában éppen a csúcson van. Amikor kimondta a nevét, én replikáztam, hogy ez remek, hiszen én sem mertem elmondani, hogy én is őrá gondoltam. Egymástól teljesen függetlenül láttuk a Való Világnak azt a részét, amikor Verebes Pista bent volt a villában. Azon a hétvégén kicsit másról szólt bent az élet. Helyzetgyakorlatokat csináltak és közben színházról, irodalomról beszélgettek. Mindketten kiszúrtuk a Pétert, láttunk benne valamit, amit meg akartunk közelebbről is nézni. Fel voltunk rá készülve, hogy mesterségtanárra és sok-sok felkészülésre lesz szüksége, de fél évvel a forgatás előtt csináltunk vele egy próbafelvételt, ahol kiderült, hogy nincs szüksége semmire. Jó, nyilván nem Hamlet szerepét bíztuk rá első körben, hanem egy hozzá közel álló figurát, de azt gondolom, hogy Péternek olyan kvalitásai vannak, hogy ha ezt komolyan veszi, akkor előbb vagy utóbb akár még Hamletet is eljátszhatja.

– Producerként mit szóltál a - vélhetően - költségnövelő próbákhoz?

– Keményen végigszámoltuk, hogy a forgatási napok számához viszonyítva - 24 nap alatt forgott le a film - rendkívül hatékonynak bizonyultak a próbák, tehát én innentől kezdve mondhatni próbapárti producer lettem és minden körülmény közepette erőltetni fogom, hogy ne a helyszínen derüljenek ki a dolgok.

– A film bemutatója után gondolom azonnal belevágsz a következőbe.

– Minden nehézség ellenére azt gondolom, hogy az egy nagy dolog, hogy tavaly áprilisban megszületett a Filmtörvény és igaz, hogy kezdetben voltak problémák körülötte, de aztán tavaly novemberben ténylegesen is életbe lépett. Hiszem, hogy a saját hőseinkre van szükségünk. Hogy lássuk, mit gondol a világról egy budai vállalkozó vagy egy nyolcadik kerületi srác.

– Neked személy szerint miről szólt a film?

– Ez a film a barátságról szól. Hajlamosak vagyunk ebben a rendszerváltás utáni világban, hogy elmenjünk egymás mellett és ne beszélgessünk egymással. Ha az emberek megnézik ezt a filmet, akkor majd biztos bele fognak gondolni, hogy "Hogy is van ez? Én is láttam már ilyen srácot, de sosem gondoltam bele, hogy ő most kicsoda és hogy is látja a világot."Ennyire egyszerű.

– Veled ez történt?

– Hajlamosak vagyunk az előítéleteinknek és prekoncepcióinknak megfelelni, mert ez ugye elvárás velünk szemben és a legritkább esetben fordul elő, hogy tényleg elkezdjünk őszintén beszélni egymással. Pro és kontra is adódott erre lehetőségem a film készítése során. Először is mind a nyolcadik kerületi forgatás szervezése során, mind a forgatás alatt sok roma értelmiségivel, művésszel és egyszerű hétköznapi emberrel kerültem kapcsolatba. Megértettem, hogy ők hogyan élik a világukat, mi a szervező elvük, mi az, ami nekik igazán fontos és mennyit röhögnek rajtunk, magyarokon, akik próbáljuk az életünket a mi értékrendünk szerint alakítani. Másodsorban pedig ott volt a stáb, akiket tulajdonképpen mindenféle szempontból nagyon szerettünk. Köztudomású, hogy voltak csúszások, leállt a film. Ekkor került be Barbalics Péter, akinek ezúton is szeretném megköszönni a segítségét, hiszen egy nagyon fontos lélektani pillanatban tovább tudta lendíteni a filmet. Nagyon sokat tanultam a stábtagoktól, az üzlettársaimtól - nyílt titok egyébként, hogy a rendező és a forgatókönyvíró cégtársként van benne a produkcióban - és én azt gondolom, hogy a nézőktől is nagyon sokat fogok tanulni. Nagy tanulság lesz mindenki számára, hogy a film sorsát illetően mi lesz a történet vége.

– Miért nézzék meg a filmet a nézők?

– Azt gondolom, hogy van a filmben három-négy reveláció jellegű felfedezés. Majkáról már beszéltünk, de a magam részéről ide sorolom Beleznay Endrét is, aki első ránézésre gyakorlatilag felismerhetetlen ebben a filmben. Görög Zita ugyan nem annyira érett még színészileg, mint Majka, ellenben nagy tehetség és azt jósolom, hogy nagyon jó színésznő lesz belőle előbb vagy utóbb. Miattuk érdemes eljönni a moziba, de akinek ez nem elég, azt is ki fogja elégíteni a szórakoztató történet. Egy elsőfilmes rendezőtől azt hiszem ez maximális teljesítmény.

További információ